Mindent apámról...

Szerző: Woofer on 2008.12.16. 18:03

Nem, cseppet sem zavar, hogy nem hívsz meg a kis bulidra. Az sem zavar hogy a sógort meghívtad, engem meg még soha.

Inkább örülök annak, hogy van egy "fiad" (son in law) akire végre büszke lehetsz. Ha engem igazából ismernél valószínűleg még ennyire sem lennél büszke rám, mint most vagy. Persze ehhez venni kéne a fáradtságot hogy megismerj...

Örülök, mert ha hívtál volna valószínűleg egyébként is nemet mondtam volna, mert nem bírom a barátaidat, és veled sem sok közös témánk van.

Azért szeretlek, de egyre inkább úgy, ahogy az ember egy kedves távoli ismerősét szereti. Aki mondjuk rendszeresen ajándékokat küld. Így szerettem pl annak idején a Mikulást is. Nem ismerem, de azért szeretem. A szomorú az, hogy te egy családban élsz velem, nem pedig az északi sarkon.

Talk about my daddy-issues...

3 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://woof.blog.hu/api/trackback/id/tr72826612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

magnifique42 2008.12.16. 22:09:40

minél több csapás ér, annál jobban írsz.
ebből csak a jó írást kívánom a jövőre nézve.

Woofer · http://woof.blog.hu/ 2008.12.17. 06:32:24

Kösz! :)
Nem nevezném azért csapásnak, mert ezek nem új problémák. Csak eddig nem voltam elég őszinte ahhoz hogy ilyesmiről is írjak.
Változom

magnifique42 2008.12.17. 09:53:30

az őszinteség jó gyógyszer. változz csak! :)