Találkozásom egy Decepticonnal

Szerző: Woofer on 2008.11.10. 17:05

A melegek sok esetben egy hazugság világban élnek, ezért úgy érzik még egy kis hazugság már igazán nem árthat. Aztán ezek a kis hazguságok elkezdenek sokasodni, és csak nőnek, amíg végül valami nagyon bizarr világ alakul ki belőlük.

Mindenki az őszinteségről papol, és azt hiszem értem már hogy miért. Mert ez igazán ritka.

Én még csak az online részét ismerem ennek a világnak, ami tényleg csak a jéghegy csúcsa, de már meglegyintett a "bizarr világ" szele. Nemrég találtam egy profilt egy társkeresőn, aki nagyon szimpatikus volt. Jól kivehető egész alakos kép, arccal, ruhában. Meg kell valljam nagyon tetszett amit látok, sokat gondoltam rá napközben is. Többször is beszélgettünk, és már az elején leszögezte hogy nem vagyok az esete.

Oh boy... igen, ELUTASÍTOTT :)

Fájt egy kicsit, annyira hogy blogoltam is róla. Foglalkoztatott a dolog, de nem voltam azért a megszállotja. Korrektnek és őszintének éreztem. Aztán párszor dumáltunk még, és egyszer csak felfedte, hogy ő valójában nem is az, aki a képen látható.

o_O

És a kártyavár összedől...

Nehéz megfogalmazni mit érzek most. Szimpatikus volt a fickó mind a csevegések, mind a kép alapján. Viszont most, hogy már tudom, hogy a kép hamis, valahogy megkeseredett az egész. A poén, hogy egyébként is úgy beszélgettem vele, hogy soha nem lesz semmi több ennél. Nem vártam csodát, mégis átverve érzem magam. Az arc, amit a szavakhoz társítottam elhalványul. A személy, akit megimsertem nem is létezik.

Még csak mérges sem vagyok, valami ürességet érzek azt hiszem...

 

 

4 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://woof.blog.hu/api/trackback/id/tr57761797

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

confessor · http://confessor.freeblog.hu/ 2008.11.11. 14:32:45

Talán a legjobb megfogalmazás tényleg az, hogy az ember becsapva és átverve érzi magát.

Majd ha ez lesz a sokadik eset, majd lesz annyi rutinod, hogy azt mondod, szánalmas barom.

Mert ezek azok... Olvastam valahol egyszer egy ilyennek a bejegyzését, amiben arról sopánkodott, hogy az emberek mennyire megbízhatatlanok és álszentek, mennyire a külső a fontos. Aztán meg ha nem saját magát mutatja, mennyire sokakkal tud levelezni...
Megkérdeztem tőle, hogy nem lehet az, hogy benne van a hiba... és mennyire korrekt, megbízható ő így, ezzel a mentalitással. Nem volt rá válasz....

Egyébként az ilyeneket azért ki lehet szűrni. Stílus alapján is. Meg a képek esetében sokan töltenek fel olyan képeket, amelyek egyértelműen profi stúdió munkára utalnak.

Egy ismerős mesélte, hogy egyszer egy ilyennel randizott. Élőben derült ki, hogy nem is ő volt a képeken. De azért megkérdezte, hogy ha már a másik elfáradt a randira, akkor azért igazán dughatnának, ha már ott van... Klassz kis taktika, ismerősömmel viszont jól kifogta, mert az úgy elküldte a picsába, ahogy azt illik. :))

GayBears · http://gaybears.blog.hu/ 2008.11.11. 16:38:31

"Én még csak az online részét ismerem ennek a világnak, ami tényleg csak a jéghegy csúcsa, de már meglegyintett a "bizarr világ" szele."

Szerintem az "online" világ a legalja... de ez persze csak a saját véleményem.

Woofer · http://woof.blog.hu/ 2008.11.11. 23:39:15

Oh, GB, az online világ még egész kultúrált. A minap benéztem a teletextes társkeresőbe... Na nálam most az a pokol legmélyebb bugyra :)

Confessor: Ez ügyes munka volt. Hihető volt a kép, laza a stílus és én kanyar nélkül be is vettem. Azért jó hogy én nem a randin lettem beavatva. Biztos nem ilyen hangnemben blogoltam volna az esetről.

confessor · http://confessor.freeblog.hu/ 2008.11.12. 08:28:20

@Pan
Akik ilyen szinten képesek kialakítani maguknak nem létező személyiségeket saját magukon belül, azoknak nem bonyolult ezt hihetően előadni...
süti beállítások módosítása