Hazafelé ballagva azon gondolkodtam, hogy vajon jobban érezném-e magam, ha ma is eljött volna? Jobb lett volna újra átélni azt a pszichózist ami tegnap tört rám a jelenlétében? Vagy beértem volna annyival is, hogy láttam őt, és már ez boldoggá tenne?
És vajon bírni fogom a heti hét nap edzést? Már most a halálomon vagyok...