Ki innen

Szerző: Woofer on 2009.01.07. 23:04

Kedvenc bloggereim közül kettőnél is felmerlüt ez a téma, szóval gondoltam én is beleadok valamit a saját gondolataimból. Lehet hogy nem leszek túl népszerű, kicsit kényes téma, de ez az én véleményem és vállalom.

Bármikor hajlandó vagyok itthagyni ezt az országot, akár véglegesen is.

Már gyerekkoromban sem értettem soha a hazafiságot. Ez az egész fogalom ködös volt számomra. Nem értettem miért tartozom kötelességekkel vagy szeretettel eziránt az ország iránt. A Földgolyó kis darabja iránt, ahol történetesen megszülettem. Ezen kívül mi közöm van hozzá? Akkor még nem foglalkoztam olyan dolgokkal, hogy "felnevelt"... csak egy zászlót láttam, aminél láttam sokkal klasszabbakat is, amik jobban tetszettek. Csak a reklámokat láttam a külföldi csatornákon olyan játékokról és édességekről, amik itthon nem voltak kaphatóak. És én -külföldi rokonoknak hála- még szerencsés is voltam ilyen téren, de mégis úgy éreztem már akkor, hogy ez itt bizony nem az ígéret földje.

Oké, az ország felnevelt (bár én jobban szeretem úgy gondolni, hogy a szüleim tették), oké az ország kitaníttatott (inkább nem megyek bele a magyar felsőoktatás zuhanórepülésébe most), oké az ország gondoskodik rólam (egészségügy? egy röhej, gondoskodj magadról, és akkor talán megfelelő ellátást kapsz)... szóval oké ország, de ennyi nekem akár elég is volt.

Ami ide köt az a családom és a barátaim, akiket persze meglátogatnék rendszeresen. De simán el tudom képzelni, hogy külföldön éljem le az életem. Ha valaha lennének gyerekeim őket is nyugodt szívvel nevelném fel egy másik országban. Megtanítanám őket magyarul, de csak mint családi örökség beszélnék az országról.

Mindig félve fejtem ki ezirányú véleményemet egy társaságban. Ugyanakkor meglepő, hogy az ismerőseim közül milyen sokan vélekednek hasonlóan. Valaki azt mondta, hogy már csak azért is elmenne, hogy ne itt kelljen adóznia. Nem azért mert magasak az adók, hanem hogy ne az itteni politikusokat pénzelje vele. Ebbe sem akarok belemenni bővebben.

Apróságok, de... Amíg egy melós a napi 8 óra után rosszabb körülmények között vonatozik haza, mint egy vágómarha. Amíg egy elakadt kamion egész délelőttre és fél délutánra bedugíthatja a főváros egyik bevezetőútját úgy hogy bárki a kisujját mozdítaná az ügy megoldására. Amíg valaki simán elszámolhatja a gáztartalék mennyiségét, csak hogy másnapra kiderüljön, hogy gáz van... Nos addig szeretem azt hinni, hogy van olyan hely a világon, ahol az ilyen apróságokat is flottul oldják meg. Ha pedig ez így van, biztos hogy a nagy dolgok is jól mennek ott. És ki ne akarna ott élni?

Ha emiatt "patkány" lennék, akkor simán vállalom.

 

8 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://woof.blog.hu/api/trackback/id/tr36864526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

defalla 2009.01.08. 14:38:30

Szia Pan! Azt nem mondom hogy vigyorogva olvastam végig ezt a bejegyzésedet, valahol, valamiben igazat is adok neked. Valamiben nem. Tudom, hogy nem tudok rajta változtatni, meg azért rá lehet fogni a történelmi "sorsra" is hogy olyan ország vagyunk amilyen. "Dögöljön meg a szomszéd tehene".
Azt tudom, hogy ha lehetőség adódik, akkor kimegyek/kimennék. De nem tudom hogy megrokkannék vagy sem. Elég sokszor voltam erre-arra a világban, kb a negyedik nap már azt számoltam mikor tudok hazajönni. Az hogy máshol sincs kolbászból a kerítés, azt kezdjük megérteni. Nem lehet hogy az emberekkel van a gond? Lehet külön-külön beszélni a felsőoktatásról, vagy az oktatás egészéről, az eü-ről, az adózásról, stb. De az egészről is. A magyarkodás/acsarkodás nem merülne ki abban hogy márc.15-én kistányér nagyságú kokárdával járok s másnap belerúgok - ha csak szóban is - a szomszédomba. Az is magyarkodás, ha befizetem az adómat, nem szívok csempész cigarettát, s egy csomó apróság. Teljesen mindegy ki van hatalmon a politikában, de amíg a politikusok nem járnak elöl jó példával, addig az "jön le" a hozzám hasonló kisembernek, hogy: "hanekikszabadnekemis". Persze én sem vagyok saint:), megcsinálom a stiklijeimet. De tudom hogy ha valamit nem jól csinálok, akkor megszívom. A rosszat lehetne sorolni napestig. Változtatni kell(ene) rajta. S itt jön a nehézség. Te is tudod, széllel szemben csak üvegbe lehet pisilni.

GayBears · http://gaybears.blog.hu/ 2009.01.08. 17:38:16

@defalla:

Az is magyarkodás, ha befizetem az adómat, nem szívok csempész cigarettát, s egy csomó apróság. Teljesen mindegy ki van hatalmon a politikában, de amíg a politikusok nem járnak elöl jó példával, addig az "jön le" a hozzám hasonló kisembernek, hogy: "hanekikszabadnekemis".

Ez igaz, és azok akik elhúznak, ugyan ezt csinálják csak kint, pedig ott elvileg van előttük jobb példa.

Aztán csodálkozunk hogy kint ha megtudják hogy Magyar vagy akkor már nem Puska és a gulyás jut eszükbe... mint régen ...

magnifique42 2009.01.08. 23:09:29

Pan: szerintem először próbálj meg külföldön élni, húzz le 1-2 évet, és utána tisztábban látsz. Míg sok dolog itt böki a csőröd, és odaát természetes, sok dolog ott szörnyű, és itt olyan flottul megy, hogy észre sem veszed. SOK példát tudok mondani, bár én csak 2 (3?) országban éltem eddig.

confessor · http://confessor.freeblog.hu/ 2009.01.09. 15:11:21

Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy mi az ami itt flottul megy... :)

defalla 2009.01.09. 20:42:06

Confessor - minden flottul megy addig, míg nem kell érte felelősséget vállalni. Bármit megtehetsz, lopni csak 100 milla felett érdemes, ember embernek farkasa, stb.

confessor · http://confessor.freeblog.hu/ 2009.01.09. 22:30:47

Nekem ezzel a témával kapcsolatban annyi gondolatom van... majd ha egyszer lesz kedvem, leírom. :)

magnifique42 2009.01.09. 22:57:39

confessor: én franciaországban éltem, és ott a banki ügyintézés egy hulladék az ittenihez képest!
de ez cska egy példa a sok közül.
süti beállítások módosítása