Rég írtam. Sokminden történt, de valahogy nem volt ingerenciám arra, hogy közzé tegyem. Kezdek egyensúlyba kerülni és a blogolás is olyan kicsit mint a hit. Akkor a legerősebb, ha baj van. Ergó most nincs baj. Ez jó így.
Hétvégén belekóstoltam a bécsi meleg életbe. Érdekes, hogy ilyen közel van, de még soha nem néztem rendesen körül a városban. Úgy értem nem-melegként sem. Egy haverom megmutatott pár helyet, persze a meleg témákra koncentráltunk. Voltunk egy klassz könyvesboltban, ahol rengeteg meleg témájú album és képregény is kapható volt. Naná hogy vettem egy Tom of Finland gyűjteményt! Persze megnéztük azt a bizonyos híres szaunát... Hát hűha. Tetszett, bár az elején legalább 30 percet bolyongtam míg visszataláltam a bárpulthoz. Sok vendég volt, de nem volt olyan ég és föld különbség a felhozatlban szerintem. Volt pár jó pasas, de azért nem volt az a földi paradicsom, aminek sokan beállítják amikor a hazai szaunákkal hasonlítják össze. Tény, hogy a létesítmény maga szép, igényes és hatalmas. Szauna után egy buliba mentünk este. A zene meglepő módon retró volt és nekem leginkább az jött le, hogy a légkör családias és mindenki ismer mindenkit. Jó volt, kedves, közvetlen emberek. Nyunyók csak nyomnyi mennyiségben és megismertem a híres Sepp of Viennát is. Ő egy grafikus, akinek régóta tetszenek a rajzai, mellesleg pedig övé a Hard-on klub is, ahová szintén beugrottunk, de elég lassú este volt. Hogy ne legyünk teljesen mocskos buzik, beiktattuk a Schönbrunni kastélyt is, de persze nem csoda hogy ezek után leginkább a meztelen férfiszobrok maradtak meg az emlékezetemben onnan is :)
