Futás után átvágtam a parkon. Izzadt voltam és jólesően fáradt. A nap is kisütött kicsit, az ipodomon üvöltő Serj Tankian dalt, ami a futáshoz még jól passzolt átszkippeltem. Ezt dobta következőnek:
A sárga levelek meg csak hulltak, engem meg valami mérhetetlen elégedettség töltött el, amit sosem éreztem még korábban. Napról napra jobban szeretem őt, pedig minden nap úgy gondolom, hogy ez már nem fokozható.
I have never...
