Woof

Túl sokat gondolok rá, hogy mennyire szeretem. Illetve túl sokat gondolok zombi apokalipszisekre is (btw októberben indul a Walking dead!) Tegnap megint átéltem vele egy kisebb apokalipszist. Annyira röhejes, hogy bele sem megyek a részletekbe. Tönkre tett egy fontos napot magának, de…

Csak ültem az üres medence partján az utcai lámpák fényében és egy bizonyos dalt hallgattam újra meg újra. Aztán egy idő után feleszméltem, hogy gyakorlatilag csak tejért ugrottam le. Akkor meg mit keresek itt? Menthetetlenül romantikus vagyok és erre ennyi idősen kell rájönnöm.…

Tegnap a Vapiánóban azzal kezdte hogy nem is éhes, inkább csak beszélni akar. Nem értettem miért mentünk akkor oda, miért nem beszélünk otthon? Már másodszor kérdezett arról, hogy képzelek el egy kapcsolatot és hogy mik a terveim. Útálom mikor ezt csinálja. Sosem volt még…

Kösz a támogatást mindenkinek! Most már tényleg össze kell szednem magam.