Egy jelentősen leegyszerűsített coming out. Pedig néha annyira szeretném, ha tudná a világ, hogy milyen nehéz dolgunk van valójában. Az apró mindennapi dolgokra gondolok, amik az állandó titkolózás mellett problémát okoznak. Még ha valaki már túl is van pár coming out-on akkor is tartja magát ahhoz, hogy "nem verem nagy dobra". Akár egy beszélgetés a kollégákkal már kényelmetlen lehet, képzeld el pl, hogy rákényszerülsz a "párom" szó használatára... Brrr...
Otthon változatlanul nem tudják, hogy van barátom (a tesóm kivételével, aki viszont kicsit úgy viselkedik, mint aki inkább nem vesz tudomást a dologról.) Ez akkor a leg kényelmetlenebb, amikor elutazunk egy kicsit pihenni és otthon valahogy elő kell adnom a dolgot. Eddig mindig úgy állítottam be, mintha többen mentünk volna együtt barátok, de most másképp történt. Elmondtam, hogy egy azaz egy darab férfival fogok elutazni. A kényelmetlen csöndekből ítélve nem ment túl jól. Mondjuk lehet, hogy nem telefonon kellett volna közölnöm... bár úgy sem úszom meg, mert addig még találkozom az ősökkel és előre félek is már tőle.
