Szerző: Woofer on 2009.09.16. 23:14

Nem szoktam meg hogy kissebséghez tartozom. Átlagos családban nőttem fel, normális körülmények között. Nem tudhatom milyen egy feketének, vagy egy cigánynak, aki minden nap előítéletekkel és elutasítással találkozhat csak azért mert másnak született. Megpróbálhatom elképzelni, de tudni soha nem fogom igazán.

Aztán eljön a tinédzser kor, a nemi érés, érzed hogy valami nincs rendben. Más vagy, hirtelen egy kissebség része leszel. Halálra rémít a dolog, annyira, hogy évekig titkolod, ámítod magad azzal, hogy majd elmúlik, egyébként is gondolni sem érdemes rá. Nem látszik a külsőségekben, szóval ha elég ügyes vagy évekig játszhatsz. A legtehetségesebbek még kapcsolatokat is tudnak színleni az ellenkező nemmel.

Könnyebb ez vajon, ha az ember születésétől ki van téve ennek? Hozzászokik valaha?

A múltkor a munkahelyemen elmentem két kollégám mellett. Ebben a pillanatban elkaptam egy foszlányt a beszélgetésükből. "Milyen meleg van itt, nem?" -majd vihogás. 

Biztos vagyok benne, hogy nem rólam volt szó, de nem tudom tagadni azt a paranoid érzést, ami akkor elöntött. Ebben az esetben nem számít, hogy out vagy-e, vagy sem. Mindenképp számolnod kell ilyen beszólásokkal melegként, csak azért mert más vagy. Meg lehet tanulni ezt kezelni?

A másik dolog, hogy én sokkal toleránsabbá lettem a mássággal szemben, mióta tudom magamról. Nem zavarnak a nyunyók, emók, vagy a travik sem. Ők ilyenek, ki vagyok én, hogy azt mondjam rá, "Ez nem normális". Sokkal nagyobb dicsőség lenne, ha mindezt heteróként értem volna el.

2 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://woof.blog.hu/api/trackback/id/tr271387431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

everyday_normalguy 2009.09.17. 11:29:17

Szerintem meg így is nagyon nagy dicsőség, amit elértél. Soha nem voltál hetero, így nincs értelme azon gondolkodni, hogy ha heteroként érted volna el, az mekkora dicsőség lenne.

És úgy gondolom, ha nyíltan vagy meleg, akkor könnyebb az ilyen "milyen meleg van"-os helyzeteket kezelni. A barátom munkahelyén van nyíltan meleg pasas meg nem nyíltan meleg pasas is. A nyíltan meleg senkit sem érdekel, a nem nyíltan melegről meg állandóan sugdolóznak a háta mögött. Ez persze abszolút munkahelyfüggő, és gondolom, sok cégnél meg olyan ex-munkaerő van, akit azért tettek ki, mert elmondta...

De azért általában úgy gondolom, hogy ha van rá lehetőség, a nyíltan felvállalt melegség erőt ad az embernek. Valamennyire kikezdhetetlen leszel: nem titkolózol, nem hazudozol. Mivel tudható rólad, hogy meleg vagy, kevesebben buziznak előtted, mert az emberek többsége (minden ellenkező látszat ellenére) normális. Aki azért támad, mert olyan vagy, amilyen, az elég hülye, de már vele szemben sem vagy egyedül, a normálisak kiállnak melletted.

GayBears · http://gaybears.blog.hu/ 2009.09.17. 14:05:40

A ducikon, pápaszemeseken stb. is összesúgnak a hátuk mögött, gúnyolják őket. Szóval nem kell melegnek lenni ahhoz, hogy beszóljanak...

Mindenkinek meg van a maga keresztje. Van ki jobban hordja, van aki tagadja stb.
süti beállítások módosítása