Csak csukd be a szemed és ugorj! Ezt gondoltam a taxiban amikor a szüleihez mentünk. Neki természetes volt, hogy bemutat nekik, én azonban még sosem voltam ilyen szituációban. A szülei teljesen természetesen viselkedtek, huszon-akárhány évük volt tisztába jönni a fiuk identitásával, szóval nem volt gond. Az édesapja még pohárköszöntőt is mondott ránk, amiben sok boldogságot kívánt. Szarkazmus nélkül. Én azonban csak ültem ott zavarban, arra gondolva vajon mindenki minket néz-e a többi asztalnál. Körbepillantani nem mertem.

Azt meg el sem tudom képzelni hogy én ugyan ezt otthon megtegyem. Előbb talán outolnom kéne, de még ha azon sikeresen túl vagyok, akkor is nagyon nehezen tudom elképzelni hogy el tudnák őt fogadni. Azzal hogy nálam idősebb férfit mutatnék be, mint partneremet, csak a régimódi hiedelmeiket igazolnám, miszerint minden buzi undorító pederaszta. Félek hogy a korkülönbséget még nehezebben fogadnák el, mint azt hogy meleg vagyok. Félek, hogy azzal vádolnák, megrontott, vagy magukat azzal, hogy hol rontották el. Semmiképp nem szabad úgy előadnom a dolgot, hogy "Képzeld megismertem valakit, és férfi." Talán jobb lesz ha előbb csak annyit tudnak meg, hogy a férfiak érdekelnek.