Woof

Szeretem, hogy végre jó idő van, minden zöldül és szeretem, hogy visszatértek a hétvégi kirándulásaink is. Tavaly nyáron kezdtük és úgy tűnik szokásunkká vált. Egy könnyű kis séta minden hétvégén, aztán egy kis cukrászda a hazaút előtt. Szeretem amikor minden ennyire rendben van.

Néha kételkedek abban, hogy elég jó vagyok-e neki, vagy hogy elég jó vagyok-e hozzá... Aztán jön egy olyan nap, mint a tegnapi és megnyugszom, hogy minden rendben van. Nem történt semmi extra tegnap, csak egy könnyű vacsora meg egy mozi, de valahogy minden annyira rendben volt. A moziban a sötétben néha lopva rá néztem és csak néztem őt. Nem akartam, hogy észre vegye, mert creepy dolog lehet, de olyan jól esett. Az öröm, a büszkeség és a szeretet különös elegyét váltotta ki belőlem.

Fura hogy az életedben vannak határok, amiktől kezdve minden megváltozik és már semmi sem olyan, mint rég. Ilyenkor, ha a korábbi határvonalak mögötti emberekkel találkozol újra, olyan mintha egy időutazást tennél. Biztos ilyen lesz viszont látni a régi barátaimat is majd azon az esküvőn. Elképesztő belegondolni mennyit változtam és mennyivel gazdagodtam, ugyanakkor még véletlenül sem akarom, hogy ezt észre vegyék majd. Nem akarom, hogy belássanak az álarcom mögé, mert ők egy korábbi határvonalhoz tartoznak, jobb is ha ott maradnak és az akkori önmagamat mutatom nekik.

Félelmetes mennyire hiányzik, ha nem töltök vele egy napot. Nem függhetek ennyire tőle, ez megrémít. Mérgesnek kéne lennem, mert utálom, hogy bár főnök, sosem osztja be logikusan az idejét. Ha én főnök lennék, biztos nem úgy intézném a dolgaimat, hogy este 10ig elfoglalt legyek, ha egyszer tudom hogy a másik csak este felé ér rá velem lenni. Mérgesnek kéne lennem, de nem megy. Utálom, hogy nem tudom utálni, utálom, hogy ennyire hiányzik és utálom magamat amiért ilyen gyengévé tesz.

Ez most a Windows hátterem éppen. Gondoltam megosztom, annyira megnyugtat, ha ránézek.

Anya tegnap felhívott, hogy túl sok pénz fogyott a kártyámról és hogy minden rendben van-e, nem veszítettem-e el, vagy ilyesmi. Szerintem nem költöttem olyan sokat, de neki szemet szúrt. Társkártyánk van és a pénzügyeim javát ő intézi. Azon kevés szerencsés emberek közé tartozom, akiknek egy rossz szavuk nem lehet a fizetésükre, viszont valamiért mégis folyik ki a kezeimből a pénz. Még az sem igaz, hogy a páros élet miatt költök többet. Az éttermeket és a mozikat felváltva fizetjük, viszont nem járok annyit bulizni, mint korábban, tehát az a kiadás kiesik. Talán tényleg jó lenne egy takarék számlát nyitnom. Eddig feleslegesnek tartottam, mert olyan kis "csepp a tengerben" megspórolások érhetőek csak el vele, de most elgondolkoztam és azt hiszem mégis belevágok.

Tökéletes semmittevős hétvége. Kis sörözéssel, pizzázással, edzéssel, filmnézésekkel, szexszel és sok cuddling-al. Mi más is illene egy óraátállítós, idővesztős, kicsit borongós hétvégéhez?

Nem is tudnék ennél jobban egyet érteni :D