Túl sokat gondolok rá, hogy mennyire szeretem. Illetve túl sokat gondolok zombi apokalipszisekre is (btw októberben indul a Walking dead!) Tegnap megint átéltem vele egy kisebb apokalipszist. Annyira röhejes, hogy bele sem megyek a részletekbe. Tönkre tett egy fontos napot magának, de ugyan ennyire nekem is. Este aztán megvolt a nagy békülés. Néha attól félek, nagyon össze fog törni egyszer majd. Ez ellen teljesen védtelen vagyok.
Csak ültem az üres medence partján az utcai lámpák fényében és egy bizonyos dalt hallgattam újra meg újra. Aztán egy idő után feleszméltem, hogy gyakorlatilag csak tejért ugrottam le. Akkor meg mit keresek itt? Menthetetlenül romantikus vagyok és erre ennyi idősen kell rájönnöm. Még sosem voltak helyek, vagy zenék, amik így kötöttek valaki máshoz. Érzelmi analfabéta.
Tegnap a Vapiánóban azzal kezdte hogy nem is éhes, inkább csak beszélni akar. Nem értettem miért mentünk akkor oda, miért nem beszélünk otthon? Már másodszor kérdezett arról, hogy képzelek el egy kapcsolatot és hogy mik a terveim. Útálom mikor ezt csinálja. Sosem volt még kapcsolatom. Próbálkozom, figyelek, tanulok, de ez a kérdés mindig készületlenül ér, mint egy feleltetés hétfő reggel. Nem tudok rá mit mondani. Persze el tudom mesélni milyen számomra egy ideális kapcsolat, még példákat is tudok hozni, de összeköltözésről meg ilyesmiről nem tudok nyilatkozni. Hülyeség is lenne ilyen rövid idő elteltével még. Aztán hozzátette, hogy ha nem találkozunk ő már lehet hogy nem lenne az országban. Azt tervezte hogy vált, itthagy mindent és lelép. Erre végképp nem tudtam mást mondani, mint hogy a szívem szakadna meg, de a legjobbakat kívánnám neked. Ha menni akarsz, menj! Nem arról van szó, hogy én nem hagynám itt szívesen ezt a shithole országot, csak szükségem van a magam tempójára a saját életem rendezéséhez. Én is örülnék neki, ha nem itt kéne leélnem az életem, de ez nem megy csak úgy. Aztán kiderült, hogy nem is erre célzott. Igazán nem tudom mit akart ezzel, talán csak éreztetni hogy mennyire fontos vagyok neki? Vagy éreztetni, hogy mennyire bizonytalan? Vagy valami mást akart mondani, csak inkább meggondolta magát?
Ma meg újabb me-time nap.
"Olyan keveset beszélgetünk, ha itthon vagy és olyan titokzatos vagy mostanában" -Pedig annyira ügyelek rá, hogy természetesnek tűnjek.
Kértem, hogy akkor kérdezzen, mit szeretne tudni? Direkt húztam az időt, a kutyával játszottam. Beszélgetni akartam, elmondani mi történik az életemben. A munkámról kérdezett és egyéb kevésbé fontos dolgokról. Éreztem, hogy tereli a szót. Úgy szerettem volna elmondani, rátérni, de nem ment.
"Tudod, van valami, amiről nem merek beszélni veled." -gondoltam hogy ezt mondom neki a telefonba, mikor később felhívott. Mindig felhív ha elmegyek otthonról, csak hogy meggyőződjön arról, hogy biztonságban megérkeztem. Ha ezt mondanám, az azt jelentené hogy a legközelebbi találkozásunkkor biztos, hogy leülnénk beszélgetni. Nem tettem.
Ha annyiszor kimondanám ahányszor gondolom, akkor már rég elriasztottalak volna. Érzem amikor szükséged van "Me-time"-ra, de mégis nehéz megállnom, hogy ilyenkor magadra hagyjalak. Nem akarok teljesen belemászni az életedbe, de amint elválunk máris hiányzol.
Próbálom elkerülni, hogy a korábban posztolt meleg önvallomás lépéseit ismételgessem. "If I meet someone who does seem nice I get really obsessed." Ezért vagyok most inkább egyedül.
"Hold still Bruce..."
All the boys are nervous on their first time inside Coxx Spunky's
Csak csukd be a szemed és ugorj! Ezt gondoltam a taxiban amikor a szüleihez mentünk. Neki természetes volt, hogy bemutat nekik, én azonban még sosem voltam ilyen szituációban. A szülei teljesen természetesen viselkedtek, huszon-akárhány évük volt tisztába jönni a fiuk identitásával, szóval nem volt gond. Az édesapja még pohárköszöntőt is mondott ránk, amiben sok boldogságot kívánt. Szarkazmus nélkül. Én azonban csak ültem ott zavarban, arra gondolva vajon mindenki minket néz-e a többi asztalnál. Körbepillantani nem mertem.
Azt meg el sem tudom képzelni hogy én ugyan ezt otthon megtegyem. Előbb talán outolnom kéne, de még ha azon sikeresen túl vagyok, akkor is nagyon nehezen tudom elképzelni hogy el tudnák őt fogadni. Azzal hogy nálam idősebb férfit mutatnék be, mint partneremet, csak a régimódi hiedelmeiket igazolnám, miszerint minden buzi undorító pederaszta. Félek hogy a korkülönbséget még nehezebben fogadnák el, mint azt hogy meleg vagyok. Félek, hogy azzal vádolnák, megrontott, vagy magukat azzal, hogy hol rontották el. Semmiképp nem szabad úgy előadnom a dolgot, hogy "Képzeld megismertem valakit, és férfi." Talán jobb lesz ha előbb csak annyit tudnak meg, hogy a férfiak érdekelnek.
"I hate other gay men. I tell my friends, I'm a homophobic gay man. Gay men are shallow, gay men are promiscous. They always turn their noses up at me. They never talk to me. They think they're better than me. I can't say no to sex. If someone's there, I'll have sex with them even if I don't fancy them. I don't know why. I'll go online just to check my messages - and at 4 I'm at someone's house. Again. What I really want is a boyfriend but if you can't beat them, join them. I get drunk all the time. I go out clubbing too much. I cane it too many times. The scene is really bitchy. If I meet someone who does seem nice I get really obsessed. I plan our wedding, what my friends will think, the life we'll have together, before I even know them. I get really jealous in relationships. I'm sure they'll probably leave me. I sometimes feel like I'm the best person in the world and then like the worst piece of shit that ever lived. I'm really insecure but I'm always right. I love a row. I'm too ugly to compete on the gay scene. I'm too good looking. I need someone to have a big chest, washboard stomach, a six pack and a big dick but I hate the body fascism that so many of us have. I tell it like it is. I demand high standards of myself and expect them in others. Thank God I'm seeing someone now. He's the man of my dreams. It's monogamous. Well. It's ment to be. I mostly use a condom. What he doesn't know won't hurt him. Or me..."
Egy magazinból másoltam ki.
Szégyelltem magam, miközben gépeletem.
