Ismerősök

Szerző: Woofer on 2008.12.07. 13:04

A héten nem sok említésre méltó dolog történt velem. A "randizgatást" pihentetem, egyrészt mert nem találok potenciálisan megfelelő partnert, másrészt meg mert hangulatom sincs igazán hozzá. Arctalan profilokat böngészni szexre éhesen, ez most nem kell.

Azért benéztem pár helyre a héten és meglepve tapasztaltam hogy ismerősökre bukkantam. Egy meleg szórakozóhely party fotóit böngészve megtudtam, hogy egy volt osztálytársam rendszeres látogató. Nem volt nagy meglepetés, mert a srác nem csinál titkot a dologból, de azért 100%-ig nem voltam benne biztos, hogy helyesen értelmeztem. Hát most már tudom.

Egy másik haverommal beszélgettünk a dologról. Ő meleg, egy ismerkedős oldalról ismerjük egymást, de csak haverok vagyuk. A közös érdeklődési körünk miatt könnyen összebarátkoztunk, és ő ismeri azt az oldalamat, amit csak kevesen, viszont nem ismeri a másikat, mert személyesen még sosem találkoztunk. Ő a club-scene terén is tapasztaltabb nálam, és ragaszkodik hozzá, hgy menjünk el együtt egy ilyen helyre egyszer. Én főleg csak egyetemi klubbokba járok, taszítanak a trendi szórakozóhelyek és a közönségük. Az a fajta zene sem az én világom, de azért megígértem neki, hogy elmegyek vele majd. Persze nem hiszem hogy az ottani 'felhozatal' az én asztalom lenne, de szerinte 'vannak ott jó fickók is' ... hát úgy legyen...

A másik hasonló élményem a héten az volt, amikor egy ismerőst egy társkereső oldalon találtam meg. Ez már sokkal jobban meglepett, mert őróla aztán nem gondoltam volna. Nem vagyok vele valami közeli ismerettségben, egy ismerősöm ismerőse csupán. Egyszerűen tudom ki ő. Nemrég összefutottunk a városban. Még csak köszönőviszonyban sem vagyunk, de valahogy furán nézett rám. Most belegondolva, lehet hogy ő már korábban rátalált a profilomra, és annak köszönhettem ezt a tekintetet.

Waring! Security breach!

-Villant fel egyből a vészjelző a fejemben... Utána azonban rögtön le is nyugodtam. Nem érdekel ha tudja a titkom, én is tudom az övét. Ami azért egy fokkal nagyobb az enyémnél, mert én legalább nem hivatás szerint űzöm a dolgot, csak szórakozásból...

A hét eseményei közé sorolható még az új Colt film megtekintése (néhányszor). Az Inside out megint csak nem okozott csalódást. Nagyon szép férfiak, nagyon szép szex és az egész egy klassz témára építve. Minden jelenet a szabadban, verőfényes napsütésben játszódik egy elhagyott réten, vagy tóparton, ahol nincs semmi, csak a természet, meg egy nagy ágy.

:)

Ki kell emeljem Tom Chase-t a szereplőgárdából (miatta szedtem le a filmet). Nagyon nagyon közel áll a fejemben élő "tökéletes férfi" képhez, és mivel már rég közöltem a "hét képe" rovatba, hát tessék:

Címkék: tom titkok chase
1 hozzászólás

Szerző: Woofer on 2008.12.03. 13:02

Closing time (?)

szólj hozzá

Para

Szerző: Woofer on 2008.12.01. 20:03

Rosszul alszom, rémálmok, random időkben hányinger tör rám, főleg reggel... igen, újabb döntéshelyzetben vagyok.

Nagyon nehezen hozok döntéseket, és most egy viszonylag nagy áll előttem. Új munkahely, költözés, új város, sok felelősség, betanulás... Félek. Nem tudom elfogadjam-e, nem tudom bírni fogom-e, nem tudom kedvelni fogom-e a társaságot, nem tudom hogy viselem majd az eddigi társaságom hiányát, a környezetváltozást. Fuck, még edzőtermet is váltanom kell, pont most, amikor...

Na mindegy, ezt tényleg nem kéne belekevernem.

A fizetés jó, a juttatások jók, egy év, mindenki azt mondja: "fél lábbal is kibírod, még ha nem is tetszik majd".

Miért nem tudok egyszer egy olyan munkahelyet találni, ahová úgy megyek el, hogy "Igen, itt akarok dolgozni, engedjetek be!" Nem mintha olyan sok munkahelyem lett volna már idáig, de kezdem azt gondolni, hogy nem jó irányt választottam. Érdekes, mert az egyetem minden pillanatát élveztem, szerettem a kurzusokat, szerettem tanulni, de mióta végeztem csak céltalanul bolyongok. Még szerencsés is vagyok, mert ezzel a végzettséggel rengeteg ajtó kitárult előttem, én pedig be-benéztem páron, de eddig mindenhonnan kifordultam.

Nemrég azt álmodtam, hogy pankrátor vagyok, és milliók őrjöngenek előttem, mikor felállok a ring sarkába. Villognak a vakuk, és üvölt a bevonulózeném. Lehet hogy tényleg pályát tévesztettem, és eszerint az álom szerint a showbizniszben van a helyem? Nem hiszek az álmoknak. Hinnék ha egyértelműbbek lennének. Pl ha arról álmodnék, hogy egy táblán az áll: Fogadd el az állást!

Bárcsak ilyen egyszerű lenne. Bárcsak bátrabb és bevállalósabb lennék. Bárcsak tudnám mit akarok...

Címkék: para
3 hozzászólás

Szerző: Woofer on 2008.11.28. 13:18

Haza lettem rendelve a hétvégére, szóval a heti 7 edzés ugrott. Egyébként sem találkoztam vele idáig. Még azért hétfőn lemegyek majd a szokásos időben, hátha...

Számomra is hihetetlen mennyire megvadított. Ugyanakkor örülök, hogy átéltem ezt az érzést, mert ez azt jelenti, hogy mégsem vagyok egy érzelmekre képtelen robot, ami azért mindenképpen bíztató.

1 hozzászólás

HöFö

Szerző: Woofer on 2008.11.26. 10:10

Oh boy...

Szóval Confessor tanár úr leckét adott... 7 különleges dolgot megosztani magamról. Ez nem lesz könnyű, de megpróbálom.

Azonban előtte muszáj közzé tennem ezt:

 Bearforce 1 eat you heart out! Új kedvencem van a medve popsztárok széles palettájáról! :)

És akkor a 7 dolog...

1. Egy nagy gyerek vagyok. Sosem fogok felnőni, ezt tudom magamról, elfogadom, és a világért sem akarok változtatni rajta. Úgy is mondhatjuk büszke vagyok rá.

 

2. Nem vagyok a verbális önkifejezés nagy rajongója. Ez gondolom a blogomon is meglátszik. A valóságban is hajlamos vagyok csöndesen viselkedni, főleg idegenek közt. Viszont a rajzolás nagyon közel áll hozzám. Rengeteg rajzversenyt nyertem gyerekkoromban.

 

3. Hogy valami szaftosabbról is szó essen...

Nagy farkam van. Tessék, kimondtam, nem hencegek, csak egy érdekes genetikai tényt állapítottam meg. Már nagyon várom, hogy egy olyan férfivel hozzon össze a sors, akinek nagyobb van mint nekem. Nem tudom miért vágyom erre, talán mert buzi vagyok...

 

4. Kívülről nem látszik rajtam, de sokat lelkizek. Az a fajta srác vagyok, aki már a Légy jó mindhaláligon is elérzékenyült a suliban, de sosem vallotta volna be. Inkább ment és háborúzott G.I. Joe katonákkal a többiekkel, közben belül a szíve szakadt meg szegény Nyilas Misiért.

 

5. Rosszul és emiatt csak ritkán vezetek. Néha rémálmaimban egy idegen autóban ülve kell menekülnöm üldözők elől. Vezetnem kell. Erről szólnak a rémálmaim... azt hiszem ezt kár tovább magyarázni.

 

6. Betegesen rettegek az imádkozó sáskáktól. Szeretem az állatokat, nincs semmilyen rovarfóbiám, ezt az egyet kivéve. Ki nem állhatom azokat a hatalmas mancsokat, azt a felegyenesedett tartását, és azokat a nagy szemeket... Brrr...

Nagyon tisztelem az életet, a legapróbbakat is, de ha imádkozó sáskát látok a közelemben... könöyrtelenül áthajtok rajta a fűnyíróval.

 

7. Nem olvasok blogokat. Na jó, csak nagyon keveset, és csak nemrég kezdtem. Talán furán hangozhat ez olyasvalakitől, aki két blogot vezet, és a neten is titokban tartja a személyiségének az egyik oldalát. Van egy olyan érzésem, hogy a másik, "normális" blogomba még sosem olvasott bele senki (egyszerűen nem találom a statisztikák funkciót ott, szóval nem tudom leellenőrizni). Mivel magam is csak nagyon kevés blogot olvasok nincs is 7 darab, ahová továbbküldhetném ezt a chainmail szerűséget, amit most írok. Egyet jelölnék meg, akit talán mások még nem kértek fel erre:

Lazán

 

 

 

Címkék: one házi bear force feladat
szólj hozzá

Szerző: Woofer on 2008.11.25. 18:42

Hazafelé ballagva azon gondolkodtam, hogy vajon jobban érezném-e magam, ha ma is eljött volna? Jobb lett volna újra átélni azt a pszichózist ami tegnap tört rám a jelenlétében? Vagy beértem volna annyival is, hogy láttam őt, és már ez boldoggá tenne?

És vajon bírni fogom a heti hét nap edzést? Már most a halálomon vagyok...

3 hozzászólás

Alfa hím az edzőteremben

Szerző: Woofer on 2008.11.24. 18:59

Szerelmes vagyok.

Szerelmes vagyok?

Igen, még mindig bizonytalan vagyok abban, hogy tudom-e egyáltalán hogy mi a szerelem. Az elmúlt időszak eseménytelenül telt, ahogy az a blogomból is gondolom kiderült. Nem volt miről írnom...

Aztán ma kitaláltam hogy lemegyek edzeni. Kihagytam egy hetet, muszáj formába jönnöm, viszont a hideg miatt nagyon nem fűlött a fogam hozzá, hogy kimenjek. Aztán csak elzarándokoltam a buszmegállóba, közben azon gondolkodtam, hogy jobb lenne talán egy közelebbi edzőtermet választani, most hogy ilyen hideg lett.

A teremben semmi extra nem történt, tettem a dolgom, a szokásos. Egyszer csak felnézek, és a velem szembeni gépen a terem másik felében ott ül egy félisten. Komolyan mondom nem tudtam levenni róla a tekintetem, nagyon ritka az ennyire tökéletes férfi.

Olyan 35-40 között lehet, nehéz megsaccolni, mert fiatalos az arca, ugyanakkor néhány mélyebb ránc arra utal, hogy akár idősebb is lehet. De ez a kettősség, az érett férfi és a fiatal srác eszméletlenül jól áll neki. Veszettül jóképű, így is fogalmazhatok.

És lefelé csak még jobb lesz. Egy szűk atléta volt rajta, így a karjai teljesen láthatóak voltak. Szépen kidolgozott izmos vállak, tetoválás mindkét oldalon, széles mellkas, szőrtelen, de valószínűleg alapjáraton szőrős (már csak a combjaiból kiindulva). Kis pocak, tényleg nem nagy, de ahhoz elég, hogy a szűk trikó elálljon a testétől, egy kis részt fedetlenül hagyva a nadrág felett. Eszméletlen izgató volt, főleg hogy még lejjebb tekintve egy jó nagy csomag következett. Ennek a pasasnak van fasza az biztos

:)

Vastag szőrös combok, szépen kidolgozva, de nem testépítő szinten. Magas volt és masszív.

Láttam már jó fickókat az edzőteremben, de egyik sem gyakorolt ilyen hatást rám. Azt vettem észre, hogy a gyomrom egy gombóc, szaporán veszem a levegőt, ideges vagyok. Folyton arra gondolok: Néz? Nem nézem túl feltűnően? WTF, mindenki más is bámulja! A férfiak és a nők is. Még féltékeny is voltam, ne nézze más, csak én nézhetem!

Kihajtottam magam nagyon. Muszáj volt elterelnem a gondolataimat, és csak akkor eszméltem fel, hogy ez már sok, amikor már majd megszakadtam a súlyok alatt. Nyomtam mint egy megszállott, és csak később gondolkodtam el rajta mi a fenét is csinálok most pontosan?

És ekkor jött az a rész, amikor találkozott a tekintetünk. El kellett mennem közel előtte, ő ült, de felnézett, és a tekintete végig fogva tartotta az enyémet. Volt azokban a barna szemekben valami állati, valami vad. Mint egy nagymacska a prédára lesve.

Ekkor ki kellett mennem WC-re. Ehhez megint el kellett mennem előtte. Gondoltam visszafelé kipróbálom újra, vajon megismétlődik-e a korábbi momentum. Megismétlődött. Apám azok a szemek...

"Oké, cardio, az majd eltereli a figyelmem. Fuck, ő meg kimegy... Biztos haza megy... Utána ne menj!"

Eltelik 10 perc, ami alatt szerintem a normál cardióm 3x-osát teljesítettem...

"Bassz, hazamegyek én is, mindjárt összeesek egyébként is..."

Az öltözőben ott áll gatyában. "Oké, ne nézz rá, mert egy merevedés ebben a szituban halálos" Többen is voltak még az öltözőben.

Forró zuhany, utána viszont ő már sehol...

Látnom kell újra!

 

P.S. Csak valami hülyeséget ne csináljak... Igaz, hogy lehet hogy nemsokára új életet kezdek valahol máshol, és akár megtehetném azt is, hogy mindent vagy semmit, megkérdezem. De nem.

Még...

P.S. no II. Dolgozom a leckén Confessor! ;)

2 hozzászólás

Homoszexualitás az állatvilágban

Szerző: Woofer on 2008.11.17. 22:55

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Egy érdekes kiállítás nyílt meg nemrég homoszexualitást ábrázoló természetfotókból, Oslóban.

"A homoszexualitás korántsem természetellenes"

 

 

 

1 hozzászólás

Találkozásom egy Decepticonnal

Szerző: Woofer on 2008.11.10. 17:05

A melegek sok esetben egy hazugság világban élnek, ezért úgy érzik még egy kis hazugság már igazán nem árthat. Aztán ezek a kis hazguságok elkezdenek sokasodni, és csak nőnek, amíg végül valami nagyon bizarr világ alakul ki belőlük.

Mindenki az őszinteségről papol, és azt hiszem értem már hogy miért. Mert ez igazán ritka.

Én még csak az online részét ismerem ennek a világnak, ami tényleg csak a jéghegy csúcsa, de már meglegyintett a "bizarr világ" szele. Nemrég találtam egy profilt egy társkeresőn, aki nagyon szimpatikus volt. Jól kivehető egész alakos kép, arccal, ruhában. Meg kell valljam nagyon tetszett amit látok, sokat gondoltam rá napközben is. Többször is beszélgettünk, és már az elején leszögezte hogy nem vagyok az esete.

Oh boy... igen, ELUTASÍTOTT :)

Fájt egy kicsit, annyira hogy blogoltam is róla. Foglalkoztatott a dolog, de nem voltam azért a megszállotja. Korrektnek és őszintének éreztem. Aztán párszor dumáltunk még, és egyszer csak felfedte, hogy ő valójában nem is az, aki a képen látható.

o_O

És a kártyavár összedől...

Nehéz megfogalmazni mit érzek most. Szimpatikus volt a fickó mind a csevegések, mind a kép alapján. Viszont most, hogy már tudom, hogy a kép hamis, valahogy megkeseredett az egész. A poén, hogy egyébként is úgy beszélgettem vele, hogy soha nem lesz semmi több ennél. Nem vártam csodát, mégis átverve érzem magam. Az arc, amit a szavakhoz társítottam elhalványul. A személy, akit megimsertem nem is létezik.

Még csak mérges sem vagyok, valami ürességet érzek azt hiszem...

 

 

4 hozzászólás

Erkölcsök, elvek...

Szerző: Woofer on 2008.11.08. 18:58

Miután elment készítettem magamnak egy "bűntudat-fürdőt". Feküdtem a forró vízben, Morcheebát hallgattam és vártam, hogy jöjjön a bűntudat. De nem jött. Nem éreztem mást, csak kielégültséget és fáradtságot.

Ennyire romlott lennék már?

Aztán később tudatosult bennem valami. Olyanná váltam, mint amilyennek az átlagember képzeli a buzikat. Ugye mindenki útálja ezeket az általánosításokat? Pl ha valaki buzi, akkor az gyerekek megrontója, egyedül élő, perverz, kukkoló, de mindenképpen erkölcstelen személy. Nos az erkölcstelen rész mindeképpen igaz rám. Egy jó dugásért eldobtam az elveimet és a legszebb az egészben az, hogy örülök neki, hogy megtettem. Örülök, mert a hibáiból tanul az ember. Ez egy olyan hiba, amiből mindenképpen tanulni fogok. Nem akarom még egyszer elkövetni.

Attól félek azonban hogy a nős férfiak továbbra is a világ egyik legnagyobb kísértését fogják jelenteni számomra...

A hét képe:

2 hozzászólás
süti beállítások módosítása